Az Európai Parlament támogatja az emberi jogokat

Az emberi jogok tiszteletben tartása az Európai Unió egyik alapvető értéke. E jogok bármilyen megsértése a társadalmunk alapját képező demokratikus értékeket érinti, függetlenül attól, hogy az Unión belül vagy azon kívül került-e rá sor.  Az Európai Parlament az ilyen jogsértések ellen jogszabályi fellépéssel küzd, amely magában foglalja a választási megfigyelést, a havonta  Strasbourgban megrendezett emberi jogi vitákat, illetve hogy a külső kereskedelmi megállapodásokba belefoglalják az emberi jogok kérdését.

Az Európai Parlament emellett az 1988-ban létrehozott, a gondolatszabadságért évente odaítélt Szaharov-díj révén is támogatja az emberi jogokat. A díjat az emberi jogokért világszerte folytatott küzdelemben kivételes eredményt elért személyeknek ítélik oda, ami ráirányítja a figyelmet az emberi jogi jogsértésekre, emellett támogatja a díjazottakat és ügyüket.

A 2019. évi Szaharov-díj utolsó fordulóba került jelöltjei

1. Marielle Franco, Raoni törzsfőnök és Claudelice Silva dos Santos 2. Ilham Tohti 3. The Restorers

Oleg Szencov, A 2018. évi Szaharov-díj kitüntetettje

Andrej Szaharov

Marielle Franco

Marielle Franco brazil politikus, feminista és emberijog-védő volt. Franco fekete biszexuális nőként a nők, a fekete fiatalok, a favelák lakói és az LMBTI-személyek jogaiért harcolt Brazíliában 2018 márciusában bekövetkezett brutális meggyilkolásáig, ekkor 38 éves volt.
 
Egy riói favelában született és nőtt fel. Miután a Fluminense Szövetségi Egyetemen diplomát szerzett államigazgatásból, 2017 januárjától városi tanácsosként dolgozott Rio de Janeiro városi tanácsában a Szocialista és Liberális Párt (PSOL) tagjaként.

Franco a rendőrség brutalitásának és a bírósági eljárás nélküli kivégzéseknek volt szókimondó kritikusa. Gyakran beszámolt olyan bírósági eljárás nélküli kivégzésekről és egyéb emberi jogi jogsértésekről is, amelyeket rendőrtisztek és állambiztonsági szervek követtek el. Röviddel halála előtt Francót jelölték ki Rio de Janeiróban a közbiztonsággal kapcsolatos szövetségi beavatkozás nyomon követésére.

2018. március 14-én, egy Rio de Janeiróban elmondott beszéd után éppen az autójában ült, amikor két ember egy másik autóból leadott több lövéssel megölte őt. Sofőrjét, Anderson Pedro Gomest szintén megölték. 2019 márciusában két volt rendőrt tartóztattak le, akiket Franco meggyilkolásával vádoltak meg.

Bár Brazíliában az LMBTI-személyek jogai Latin-Amerikában és világszerte a legfejlettebbek közé tartoznak - 2013. május óta országos szinten házasságot köthetnek - a helyzet az utóbbi időben drasztikusan romlott, amint azt számos jelentés is bizonyítja. Brazíliában legalább 420 LMBTI-személy halt meg 2018-ban gyilkosság vagy öngyilkosság következtében, amelyeket - az ország egyik legrégebb óta működő LMBTI-egyesülete, a Gay Group of Bahia (GGB) szerint - homofóbia és gyűlölet-bűncselekmények idéztek elő. Adataik szerint 2011 óta a hátrányos megkülönböztetés következtében jelentősen nőtt az LMBTI-személyek körében a halálesetek száma. Ebben az évben - a 2008-as 187-hez képest - 130 halálesetet regisztráltak. 2017-ben a halálesetek száma több mint háromszorosára, 445-re nőtt.

Raoni törzsfőnök

Raoni Metuktire (született: kb. 1930-ban), bennszülött brazil vezető és környezetvédő, aki Raoni törzsfőnök vagy Ropni néven is ismert. Az Amazonas közepén élő nomád kayapo törzs egyik kiemelkedő vezetőjeként az erdőirtás elleni küzdelem emblematikus alakjává vált.

A Raoni név egyet jelent a kayapo nép rejtélyével és erejével. Raoni egy Krajmopyjakare nevű faluban született, mai nevén Kapôtban, Mato Grosso állam közepén. Amikor 15 éves lett, Raoni labretet kezdeni hordani, egy olyan korong alakú testdíszt, amelyet a harcosok akkor tesznek az alsó ajkukba, ha ki akarják mutatni, hogy készek meghalni szülőföldjükért. A korong méretét fokozatosan növelik, amely négy hónap elteltével éri el végső méretét.

Ez a karizmatikus vezető négy évtizede harcol hazája, az Amazonas-esőerdő megmentéséért. Raoni Jean Pierre Dutilleux, belga filmes Raoni című dokumentumfilmjét követően vált híressé.

Raoini 1989-ben hagyta el először Brazíliát, hogy Sting, az énekes segítségével felhívást intézzen a világhoz. Felhívása figyelmeztető jelzés volt: az erdőirtással nem csupán az utolsó fennmaradt indián törzsek pusztulnak el, hanem az világszerte veszélyezteti az emberek jövőjét is. „Mindannyian egy és ugyanazon levegőt szívjuk, mindnyájan ugyanazt a vizet isszuk, és ugyanazon a földön élünk. Ezek megóvása mindannyiunk feladata." Raoni kampányának köszönhetően 1993-ban elérte célját: létrehozták az egyik legnagyobb trópusierdő-rezervátumot, amely két állam, a Mato Grosso és a Pará területén helyezkedik el.

2009-ben Raoni még egyszer útra kelt rezervátumából. Azok a területek, amelyekért keményen harcolt, a Belo Monte duzzasztógát építése miatt ismét fenyegetetté váltak. Raoni úgy határozott, hogy végső kampányt indít, és hivatalos honlapján hét nyelven tette közzé a javasolt projekt elleni nemzetközi petíciót.

Az Amazonas mellett Raoni a természethez közvetlenül kapcsolódó, kultúrájuk védelméért harcoló utolsó törzsek, „az életért vívott harc" élő jelképe. Találkozott a világ vezetőivel, de szerény maradt, és még mindig kunyhóban él vagyon nélkül.

Claudelice dos Santos

Claudelice Silva dos Santos, brazil környezetvédő és emberijog-védő Parából, aki azt követően vált aktivistává, hogy fivérét és sógornőjét az Amazonas-esőerdőben folyó illegális fakitermelés és erdőirtás elleni küzdelemre irányuló erőfeszítéseikért megölték. Santos az Amazonas területén működő illegális fakitermelőkkel, állattartókkal és széntermelőkkel szembeni fellépéséről ismert.

„El akarjuk mondani a világnak, hogy figyelmet kell fordítani erre." - jelentette ki Silva dos Santos. „Elfogadhatatlan, hogy embereket öljenek meg azért, mert védik az emberi jogokat, a közjót és a természetet."

Silva dos Santos rokonai azon 50 országból származó több mint 1500 ember közé tartoztak, akiket 2002 és 2017 között a föld, a víz, az erdők és egyéb természeti erőforrások védelméért öltek meg. Ebben a 15 éves időszakban kétszeresére nőtt a halálos áldozatok éves száma, és a Nature Sustainability lapban közzétett tanulmány megállapításai szerint a gyilkosságokra általában azokban az országokban került sor, ahol erős a korrupció és gyenge a jogállamiság.

Brazília egyike a világ azon országainak, ahol a legtöbb környezetvédőt és aktivistát ölik meg. A Global Witness egyik jelentése szerint előfordulhat, hogy alábecsülik a gyilkosságokra vonatkozó adatokat, különösen a hatalmas vidéki területeken Brazíliában, ahol korlátozott a közlekedési infrastruktúrához való hozzáférés.


Ilham Tohti

Ilham Tohti elismert ujgur emberijog-védő és közgazdász professzor, aki a kínai ujgur kisebbség jogai mellett áll ki. Több mint két évtizede fáradhatatlanul munkálkodik az ujgurok és a kínaiak közötti párbeszéd és megértés előmozdításán. Elkötelezettsége következtében 2014 szeptemberében egy kétnapos kirakatpert követően életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélték. A vele történtek ellenére továbbra is a higgadtság és a megbékélés szószólója.

Az ujgur-han kapcsolatok kutatásáról ismert, és határozottan kiáll a kínai regionális autonómiára vonatkozó jogszabályok végrehajtása mellett. Ezenkívül az ujgur kérdésekkel foglalkozó Uyghur Online honlapot is működtette. Ilham Tohti e platformon keresztül rendszeresen kritizálta Kína ujgur lakosságának kizárását a kínai fejlődésből, és ösztönözte az ujgur közösség kínai társadalomban betöltött státuszáról és a közösséggel való bánásmódról történő jobb tájékoztatást. E fellépései miatt „szeparatistának" bélyegezte a kínai állam, végül pedig életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték.

A nehézségek közepette végzett munkájáért megkapta a PEN/Barbara Goldsmith Freedom to Write díjat (2014), a Martin Ennals díjat (2016), a Liberális Internacionálé Prize for Freedom díját (2017) és jelölték a 2019. évi Nobel-békedíjra.

Egyedi etnikai identitása és vallási meggyőződése miatt az elmúlt években a kínai kormány példátlan módon elnyomta az ujgur népet. 2017 áprilisa óta több mint egymillió ártatlan ujgurt tartanak önkényesen fogva internálótáborok hálózatában, ahol le kell mondaniuk etnikai identitásukról és vallási meggyőződésükről, és hűségesküt kell tenniük a kínai kormánynak.

Ilham Tohti ügye alapvető nemzetközi kérdéseket és emberi jogi aggályokat vet fel: a mérsékelt iszlám értékek előmozdítása az államilag irányított vallási elnyomással szemben; a muszlim kisebbség és a nem muszlim többséghez tartozó lakosság közötti párbeszéd kialakítására irányuló erőfeszítések; valamint az erőszakmentes tiltakozásnak a tekintélyelvű állam általi elnyomása.


The Restorers

A The Restorers egy kenyai tizenévesekből álló csoport, akik az i-Cut nevű alkalmazással küzdenek a női nemi szervek megcsonkítása ellen. A diákok, Stacy Owino, Cynthia Otieno, Purity Achieng, Mascrine Atieno és Ivy Akinyi a „The Restorers" nevet adták maguknak, mivel vissza akarják adni a reményt a reményvesztett lányoknak.

Az i-Cut alkalmazás lehetővé teszi a fiatal nők számára, hogy a női nemi szervek kényszerű megcsonkítását megelőzően vagy azt követően orvosi és jogi segítséget kérjenek. Az alkalmazás felhasználói felületén öt különböző gomb található az alábbi lehetőségekkel: „segítség", „mentés", „jelentés", „a női nemi szervek megcsonkításával kapcsolatos információ" és „adományozás és visszajelzés". Az első három lehetőséget választva a lányok azonnali segítséghez juthatnak, mentőszolgálatot találhatnak, vagy bejelenthetik az eljárást a hatóságoknak olyan országokban, ahol a csonkítás gyakorlata jogellenes. Az i-Cut alkalmazás bekerült a nők technológiában való fokozott részvételét ösztönző Technovation Challenge 2017. évi döntőjébe.

Annak ellenére, hogy nemzetközileg az emberi jogok megsértéseként ismerik el, a női nemi szervek megcsonkítását - amelynek az Egészségügyi Világszervezet szerinti meghatározása magában foglalja a külső női nemi szervek részleges vagy teljes eltávolítását okozó eljárásokat vagy a női nemi szerveken bekövetkező egyéb, nem orvosi okokból történő sérülést -, már több mint 200 millió - köztük 500 000 európai -, ma élő lányon és nőn végezték el. A világon évente több mint 3 millió lányt fenyeget az a veszély, hogy női nemi szervek megcsonkításán essenek át, azaz percenként hét lányt, többnyire 15 éves koruk előtt.

A női nemi szervek megcsonkítása súlyos egészségügyi problémákhoz és akár halálhoz is vezethet. A női nemi szervek megcsonkításának kitett lányokat fokozottabban érinti az a veszély is, hogy gyermekmenyasszonnyá válnak és lemorzsolódnak az iskolából, így nehezebben tudnak jobb jövőt építeni a maguk és közösségük számára. Riasztó tendencia figyelhető meg egyes országokban, ahol gyógyászati kezeléssé vált a női nemi szervek megcsonkítása, az eljárást pedig egészségügyi szolgáltató végzi. Ez nemcsak az orvosi etikát sérti, hanem fennáll a gyakorlat legitimizálásának veszélye is, azt a benyomást keltve, hogy nem jár egészségügyi következményekkel.

A globális erőfeszítéseknek köszönhetően felgyorsult az előrelépés a női nemi szervek megcsonkításának felszámolása terén. Ma a 30 évvel ezelőtti helyzethez képest körülbelül egyharmadával kisebb a valószínűsége annak, hogy egy lányt megcsonkítsanak. A népességnövekedés fényében azonban komoly kihívást jelent ezen eredmények megőrzése. 

Hogyan támogatja az Európai Parlament az emberi jogokat?

Az Európai Parlament a Szaharov-díjon kívül az emberi jogokat is konkrét politikai és jogi fellépésekkel támogatja.

Kapcsolat

DG COMM

Európai Parlament
60 rue Wiertz / Wiertzstraat 60
B-1047 - Bruxelles/Brussels
Belgium
Szaharov-Díja 2019